Az avokádót zöld aranynak is nevezik, mert állítólag több pénz származik belőle, mint a marihuánából, ráadásul a szuperélelmiszerek egyike, ami bizonyítottan pozitívan hat a szervezetre – csak a környezetet tesszük érte tönkre.
Míg a társadalom egyik fele a környezet megóvása érdekében lemond a fogyasztásáról és másokat is erre szólít fel, addig a másik fele bűntudatot érez, amiért ki akarja használni az avokádó nyújtotta előnyöket.
Az aligátorkörte sok kérdést vet fel, ezért éppen itt az ideje, hogy kiderüljön mi az, ami tévhit és mi az, ami igaz vele kapcsolatban – írja az egy.hu.
2001 és 2010 között megháromszorozódott az avokádótermelés Michoacánban – fotó: pixabay.com
Igazi aranybánya a szervezetnek, de súlyos teher a környezetnek
Az már bebizonyosodott, hogy az avokádó valóban nagyon hasznos a szervezet számára, és olyan élettani előnyökkel rendelkezik, amelyeket kár lenne nem kihasználni. Azokban az országokban, ahol a gyümölcs megterem, már a hozzátáplálás során is adnak a csecsemőknek, mert nagyon könnyen emészthető, tápláló, nem tartalmaz allergént, és „mindenmentes".
11 vitamin és 17 ásványi anyag található benne, és csak jó minőségű, a szervezet számára fontos, telítetlen zsírsavakat tartalmaz, ami ellentétben a telített zsírokkal sokkal kevésbé raktározódik el zsírszövet formájában.
Azok is bátran fogyaszthatják, akik diétáznak, és kerülnék a zsírokat. Mivel nagyon alacsony a glikémiás indexe a NHANES (National Health and Nutrition Examination Survey) tanulmánya szerint fogyasztásával csökkenthető a metabolikus szindróma kialakulásának kockázata, ahogy stabilizálható a koleszterinszint is.
_fill_540x300_0.jpg)
Nagyon egészséges, de a termelése súlyos teher a környezetnek – fotó: pixabay.com
Mexikó képtelen kiszolgálni a robbanásszerűen megnövekedett keresletet
Amióta a világ felfedezte a gyümölcsben rejlő potenciált, a mexikói Nemzeti Erdészeti, Földművelési és Halászati Kutatóintézet jelentése szerint 2001 és 2010 között megháromszorozódott az avokádótermelés Michoacánban, és a tízszeresére nőtt az Egyesült Államokba irányuló export. Annak érdekében, hogy kiszolgálják a megnövekedett avokádókeresletet, újabb és újabb ültetvényeket kellett létesíteni, amelyekhez a szükséges területet az ősi fenyvesekből csippentik le a gazdálkodók.
Ezzel 2000 és 2010 között évente 690 hektárnyi erdőterületet semmisíttettek meg helyet adva az avokádótermesztésnek.
A fenyőerdők területének a csökkenése azonban fontos fajokat veszélyeztet – például a királylepkét –, arról nem is beszélve, hogy egy avokádóültetvény dupla annyi vizet igényel, mint egy sűrű fenyőerdő, így lényegesen kevesebb víz jut Michoacán hegyi patakjaiba, amelyektől számos állat élete függ.
Bűntudatot ébresztenek a fogyasztókban
Léteznek avokádóellenes és avokádópártoló emberek, így kis túlzással ugyan, de a világ két részre szakadt.
Az avokádóevőkre, akikben a média, a társadalom, és a környezetvédők folyamatosan bűntudatot akarnak kelteni, és azokra, akik avokádóellenesek és a fent említett okok miatt megvonják maguktól az értékes tápanyagokban gazdag gyümölcsöt.
Nathan J. Robinson egyik cikkében arról ír, hogy az „avokádó tönkreteszi Mexikót és a világot" típusú mentalitás nagyon leegyszerűsített, és nincs tekintettel a tágabb összefüggésekre, ami azt eredményezi, hogy a probléma nem oldható meg egyszerű bűntudatkeltéssel.
Szerinte a csökkenő vízellátás az éghajlatváltozás globális következménye, és a gyárgazdaságok sokkal nagyobb környezeti költségekkel járnak mint az avokádóipar. A nagyságrendileg nagyobb szereplők felelősségét kellene figyelembe venni, és nem a fogyasztókban bűntudatot kelteni.
Az avokádó a szuperélelmiszerek egyike – fotó: pixabay.com
Megoldás: termesszünk avokádót otthon ?
Magyarországon ez nem kifejezetten jó ötlet, mert a csíráztatott magból ugyan kifejlődik a növény, de semmiképp nem lesz rajta termés – ehhez ugyanis nem ideálisak a körülmények.
Fogyasszunk avokádót, vagy hagyjuk el az étrendünkből? Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie a saját megítélése szerint.
