A szervezetünk működéséhez szükséges energiát az élelmiszerekben lévÅ‘ tápanyagokból nyerjük. A tápanyagok – a szénhidrátok, a fehérjék, a zsÃrok – energiát szolgáltatnak, de szükségesek a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és a vÃz is, amelyek ugyan energiát nem adnak, de mégis nélkülözhetetlenek.
Fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás – fotó: pixabay.com
Az élelmiszerek tápértéke az energiaértékből és a biológiai értékből tevődik össze
Az élelmiszerek tápértéke magában foglalja a szénhidrátok, zsÃrok, fehérjék, vitaminok és az ásványi anyagok mennyiségét. Ezt az élelmiszerek csomagolásán feltüntetik, Ãgy megnézhetjük, hogy az adott termék 100 grammjában hány gramm szénhidrát, fehérje, zsÃr található, valamint ezek által hány kilojoule (kJ) vagy kilokalória (kcal) energiát szolgáltat.
A fehérjék és szénhidrátok grammonként nagyjából egyenlÅ‘ mértékű (4-5 kcal) energiát biztosÃtanak szervezetünknek, mÃg 1 gramm zsÃr 9,3 kilokalóriát.
Étrendünknek kiegyensúlyozott táplálkozás esetén megfelelÅ‘ arányban kell tartalmaznia a tápanyagokat, az ajánlások szerint energiaszükségletünk mintegy 55%-át fedezzük szénhidrátokból, 30%-át zsÃrokból, és 15%-át fehérjékbÅ‘l.
A tápanyagok ez emésztÅ‘rendszerünkben különbözÅ‘ szerkezeti átalakulások során épÃtÅ‘köveikre bomlanak, majd vagy azonnal a felhasználás helyére kerülnek, vagy elraktározódnak, vagy kiürülnek a szervezetünkbÅ‘l.
Az élelmiszerek biológiai értéke
Egy élelmiszer biológiai értéke annál nagyobb, minél több benne a valóban hasznosuló tápanyag. A hasznosulás mértéke attól is függ, hogy a táplálék mennyire emészthetÅ‘. A fehérjék biológiai értéke például azt mutatja meg, hogy egy adott táplálék fehérjéinek hány százalékát képes a szervezetünk a saját fehérjéinek felépÃtésére felhasználni.
A tojás és az anyatej biológiai értéke például 100, mert teljes mértékben hasznosulnak a szervezetünkben. A többi táplálék biológiai értékét ezekhez viszonyÃtva adják meg.
A fehérjeigényünket célszerű állati (például húsok, tojás, tej, sajt, túró, tejföl, joghurt stb.), és növényi eredetű (például bab, lencse, szója, burgonya) fehérjékbÅ‘l fedezni a változatosság elvét betartva. Ez azért lényeges, mert csak Ãgy jut a szervezetünkbe optimális mennyiségű és minÅ‘ségű fehérje.
Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetik, hogy az adott termék 100 grammjában hány gramm szénhidrát, fehérje, zsÃr található – fotó: pixabay.com
Az élelmiszerek élvezeti értéke
Az élelmiszerek élvezeti értéke nem feltétlenül áll összefüggésben az élelmiszerek tápértékével vagy biológiai értékével. Az élvezeti értéket ugyanis a táplálékok azon kedvezÅ‘ tulajdonságai jelentik, amelyek az érzékszerveinkkel érzékelhetÅ‘k. Ilyen az Ãz, az illat, a szÃn, a hÅ‘mérséklet.
Az étkezés élvezetét nagymértékben befolyásolhatja a tálalás, a dÃszÃtés, illetve az étkezés körülményei. Az élvezeti érték tehát szubjektÃv fogalom, amit erÅ‘sen befolyásol az egyéni Ãzlés.
A tápláló, magas biológiai értékekkel rendelkezÅ‘ táplálékokat is lehet (mi több kell) Ãnycsiklandóan tálalni, ezért soha ne sajnáljuk az idÅ‘t arra, hogy az otthon elkészÃtett ételeket is szépen, Ãzlésesen tálaljuk.
Ha erre éppen nincs lehetőségünk (a munkahelyen vagy utazás közben), akkor is igyekezzünk arra törekedni, hogy egészséges élelmiszereket fogyasszunk, nyugodt körülmények között, ülve étkezzünk, és minden falatot alaposan rágjuk meg.