A szervezetünk működéséhez szükséges energiát az élelmiszerekben lévő tápanyagokból nyerjük. A tápanyagok – a szénhidrátok, a fehérjék, a zsírok – energiát szolgáltatnak, de szükségesek a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és a víz is, amelyek ugyan energiát nem adnak, de mégis nélkülözhetetlenek.
.jpg)
Fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás – fotó: pixabay.com
Az élelmiszerek tápértéke az energiaértékből és a biológiai értékből tevődik össze
Az élelmiszerek tápértéke magában foglalja a szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok és az ásványi anyagok mennyiségét. Ezt az élelmiszerek csomagolásán feltüntetik, így megnézhetjük, hogy az adott termék 100 grammjában hány gramm szénhidrát, fehérje, zsír található, valamint ezek által hány kilojoule (kJ) vagy kilokalória (kcal) energiát szolgáltat.
A fehérjék és szénhidrátok grammonként nagyjából egyenlő mértékű (4-5 kcal) energiát biztosítanak szervezetünknek, míg 1 gramm zsír 9,3 kilokalóriát.
Étrendünknek kiegyensúlyozott táplálkozás esetén megfelelő arányban kell tartalmaznia a tápanyagokat, az ajánlások szerint energiaszükségletünk mintegy 55%-át fedezzük szénhidrátokból, 30%-át zsírokból, és 15%-át fehérjékből.
A tápanyagok ez emésztőrendszerünkben különböző szerkezeti átalakulások során építőköveikre bomlanak, majd vagy azonnal a felhasználás helyére kerülnek, vagy elraktározódnak, vagy kiürülnek a szervezetünkből.
Az élelmiszerek biológiai értéke
Egy élelmiszer biológiai értéke annál nagyobb, minél több benne a valóban hasznosuló tápanyag. A hasznosulás mértéke attól is függ, hogy a táplálék mennyire emészthető. A fehérjék biológiai értéke például azt mutatja meg, hogy egy adott táplálék fehérjéinek hány százalékát képes a szervezetünk a saját fehérjéinek felépítésére felhasználni.
A tojás és az anyatej biológiai értéke például 100, mert teljes mértékben hasznosulnak a szervezetünkben. A többi táplálék biológiai értékét ezekhez viszonyítva adják meg.
A fehérjeigényünket célszerű állati (például húsok, tojás, tej, sajt, túró, tejföl, joghurt stb.), és növényi eredetű (például bab, lencse, szója, burgonya) fehérjékből fedezni a változatosság elvét betartva. Ez azért lényeges, mert csak így jut a szervezetünkbe optimális mennyiségű és minőségű fehérje.
Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetik, hogy az adott termék 100 grammjában hány gramm szénhidrát, fehérje, zsír található – fotó: pixabay.com
Az élelmiszerek élvezeti értéke
Az élelmiszerek élvezeti értéke nem feltétlenül áll összefüggésben az élelmiszerek tápértékével vagy biológiai értékével. Az élvezeti értéket ugyanis a táplálékok azon kedvező tulajdonságai jelentik, amelyek az érzékszerveinkkel érzékelhetők. Ilyen az íz, az illat, a szín, a hőmérséklet.
Az étkezés élvezetét nagymértékben befolyásolhatja a tálalás, a díszítés, illetve az étkezés körülményei. Az élvezeti érték tehát szubjektív fogalom, amit erősen befolyásol az egyéni ízlés.
A tápláló, magas biológiai értékekkel rendelkező táplálékokat is lehet (mi több kell) ínycsiklandóan tálalni, ezért soha ne sajnáljuk az időt arra, hogy az otthon elkészített ételeket is szépen, ízlésesen tálaljuk.
Ha erre éppen nincs lehetőségünk (a munkahelyen vagy utazás közben), akkor is igyekezzünk arra törekedni, hogy egészséges élelmiszereket fogyasszunk, nyugodt körülmények között, ülve étkezzünk, és minden falatot alaposan rágjuk meg.
